Budapest 2017. február 11.
Az Europol jelentéséből kiderül, hogy Európában megközelítőleg ötezer szervezett bűnözői csoport működik, melyek a drog- és fegyverkereskedelem mellett az embercsempészetből profitálnak a legtöbbet. Megdöbbentő tény, hogy az elmúlt évek bevándorlóinak 90 százalékát e szervezett bűnözői csoportok mozgatták, így a migrációs válságból az Europol szakembereinek számítása szerint, csaknem ötvenezer bűnöző profitálhatott közvetve vagy közvetlenül.
A népvándorlást nyomó és húzó erők teszik megalapozottá. A nyomó erők közt lehetnek politikai gazdasági okok, háborús vagy egyéb okok. A húzóerők közt szerepelhet a befogadó ország megnövekedett munkaerőigénye, szervezett betelepítés, a magasabb minimálbér, a gazdag országok esetében a képzettebb tömegek „elszívása” a szegényebb országokból. Dr. Bartkó Róbert „A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései” című könyvében a terrorizmus magyar szabályozásának kapcsán négy szakaszt különböztet meg. Az első említésre méltó szabályozás a kezdeti szakaszban az 1878. évi V. törvénykönyv, a Csemegi- kódex volt. Bár ekkor még a terrorcselekmény, mint tényállás nem került szabályozásra, itt az uralkodók elleni merénylet tekinthető a terrorizmus „elődjének”.
Február 11-én napjaink mindenkit foglalkoztató témájában előadást tartott a Detektív Nyílt Műhely előadássorozat keretében Prof. Dr. Sallai János r. ezredes, tanszékvezető egyetemi tanár és Dr. Bócz Endre ny. fővárosi főügyész a migráció és a terrorizmus kapcsolatáról, büntetőjogi vonatkozásairól a Benczúr Házban. Komoly élmény volt részt venni a jogi és erkölcsi normákat egyaránt kritikusan feszegető előadáson.
Az Országos Kriminalisztikai és Detektív Egyesület szervezésében a DNYM Open- Minded Detectives 2016 – 2017 című előadássorozat, havi rendszerességgel, szombatonként délelőtt kiváló lehetőséget nyújt a feltöltődésre, szakmai tudásotok mélyítésére. Várunk minden érdeklődőt szeretettel. Az előadásokon a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.
Fotó: okdEPRESS