Budapest, 2013. június 09.
Komoly, elismert szaktekintélyekből álló kuratórium a Kossa- Magyary az „Év detektívje” emlékdíjat 2013-ban, kiemelkedő színvonalú pályaművével egy magánnyomozónak ítélte oda, mely a hazai kriminalisztika talán legrangosabb elismerése.
Az Országos Kriminalisztikai és Detektív Egyesület a díjat a pesti Rákóczi Grill étteremben adta át. Dr. Margitai Domokos „Kritikai észrevételek a magánnyomozás jogi szabályozásához, javaslat a magánnyomozás, mint tevékenység meghatározására, illetve a tevékenység végzéséhez gyakorlati, módszertani tanácsok ajánlása” című szakmai tanulmánya kapta a díjat. A tanulmány foglalkozik a magánnyomozói hivatás hazai történetével az 1914-től 1949-ig, majd az 1980-as év végétől napjainkig terjedő időszakban, és vázlatos áttekintést ad az ausztriai, nagy-britanniai, németországi és finnországi helyzetéről. Bírálja a rá vonatkozó jelenlegi hazai szabályozást, ismerteti – Sasvári Rudolfot idézve – a helyesnek tartott meghatározást, valamint az alkalmazható információszerzési módszereket (köznyilvántartások, adatgyűjtés, környezettanulmány, titkos figyelés, poligráf), és a hozzájuk tartozó fontosabb korlátozó előírásokra is felhívja a figyelmet. A továbbiakban áttekinti a foglalkozás főbb munkaterületeit (üzleti élet, kétes kintlévőségek felkutatása és adósságbehajtás, eltűnési ügyek, biztosítási csalás, pótmagánvádas ügyek és óvadék-ügyek). Bemutatja a különböző ügytípusokban adódó jellegzetes feladatokat, a tipikusnak mondható információ-igény kielégítésére számításba vehető lehetőségeket és főbb adatforrásokat, valamint azonosítja a magánnyomozót fenyegető fontosabb kockázatokat és ezekkel kapcsolatban hasznos tanácsokat ad. Szól a megbízás elfogadásáról való döntés előtt megfontolandó kérdésekről, a megbízási szerződéshez pedig körültekintően szerkesztett okirat-mintákat ajánl, végül megszívlelendő tanácsokat ad az összefoglaló jelentéshez.
Feltétlen említést érdemel kiemelkedő teljesítményéért Pándi Ákos, aki az Országos Kriminalisztikai és Detektív Egyesület tagja, „Az érme harmadik oldala, avagy gondolatok az ÁFA csalásos ügyek járulékos bűncselekményivel kapcsolatos magánnyomozásokról” című, 24 oldal terjedelmű írása, mely rendkívül igényesen dolgoz fel egy jórészt ismeretlen területet. A szerző elöljáróban azzal indokolja tárgyválasztását, hogy az áfa-csalások ügyében a nyomozó hatóságok az alapproblémát a költségvetést – vagy az EU költségvetését – érő vagyoni hátrányban vagy kárban látják, s ezt igyekeznek felderíteni, ám e bűncselekménynek vannak olyan elkövetési változatai, amelyeknek szükségszerű velejárói olyan – egyébként önmagukban is büntetendő – eszközcselekmények, amelyekkel esetenként magánszemélyeknek, illetőleg vállalkozásoknak nagyobb károkat okoznak, mint a költségvetésnek.
Ezeket azonban a hatóságok – anyagi büntetőjogi szemszögből tulajdonképpen tévesen – bűnhalmazaton belüli szükségszerű (és ezért büntetlen) eszköz-, vagy mellékcselekménynek tekintik, és nem foglalkoznak velük. Az ilyen esetek felderítése a magánnyomozás számára ígéretes terület lenne, mert szakszerű feldolgozása nem könnyű feladat ugyan, de a károsultak számára mégis fontos és kifizetődő. Az áfa-csalás kriminál-morfológiai változatai közül leírja, az un. » árupörgetéses « módszer két olyan alfaját, amelyek szükségszerűen feltételezik, hogy a csalást elkövető bűnszövetség egy vagy több más – rendszerint jó nevű és jelentős méretű – vállalkozást vonjon be a véghezvitelbe egy-egy megfelelő pozícióban lévő alkalmazottjának megvesztegetése vagy presszió útján történő beszervezése révén. Ezek a vállalkozások a hatóságok szemében az egész bűncselekmény-komplexumban mintegy elkövetők, és ennek megfelelő bánásmódban részesülnek. Így vezetőiket gyanúsítják, számláikat befagyasztják. A szokványos üzletmenetet az eljárás akadályozza, és az effajta nagy volumenű bűnügyek iránti közérdeklődés által kiváltott sajtóhírverés a cégek üzleti hírnevét is rombolja, holott rendszerint ezek a cégek – és vezetőik – általában legfeljebb hanyagságból nem észlelték a » beszervezett « alkalmazottaknak a társaságot károsító tevékenységét. A mindebből származó vagyoni káruk azonban általában jelentős, a megtérítését jogszerűen igényelhetik, s többnyire fedezet is van rá. Ennek az általános háttérnek a felvázolása után a szerző részletezi a gyakorlatban előforduló járulékos bűncselekményeket, azok felderítésénél bevált módszereket és taktikát, valamint a másodlagos károk létrejöttét és felmérésük módját.
Az első magyarországi magánkutató (magándetektív) iroda alapítójáról, Kossa- Magyary Gézáról elnevezett emlékdíjat 2011-ben Dr. Herold Károly nyugalmazott r. alezredes alapította, a kriminalisztikai és a magánnyomozó szakma képviselői számára. A díjért egy összesített kategóriában lehetett pályázni. A különböző pályázatok egy fordulóban, egységesen kerültek a Kuratórium által elbírálásra.